A speyeri spirális orgona. A Krisztus templom Egon Freyer speyeri építész tervei alapján épült, 1962 és 1964 között. Freyer ötlete volt az is, hogy a majdani orgona a templom egyik kilenc méteres vasbeton oszlopa köré épüljön. Az innovatív orgonaterv kivitelezése csak évtizedekkel később, 1991-ben kezdődött meg, Klaus Scherpf speyeri orgonaépítő műhelyében. A szokatlan, kerek alaprajzú hangszer sok fejtörést okozott a szakembereknek. A munkát 1996-ban a kirkeli mester, Peter Ohlert vette át, az orgona átadására 2000 májusában került sor. A tanulmány a Liszt Ferenc Zeneakadémia Hangszerészképző Iskolája és a Hangszer és Zene közös projektjének keretében jött létre.
A hangszer szerkezetileg három, lépcsőzetesen egy tengely köré épített szekrényből áll, melyek 22 regisztert foglalnak magukban. A homlokzat a tér minden irányából látható. Közvetlenül a játszószekrény felett foglal helyet a II. manuál szélládája, melynek homlokzati sípjait a Principal 8′ regiszter, valamint a ládából közvetlenül kiemelkedő Spanische Regal 8’ horizontális pozíciójú nyelvsípjai adják.
A jobboldalra ívelő középső, nagyobb szekrény homlokzati sípjait az Octavbass 8’ adja, mögötte a pedál hat regisztere található. Ebből négy regiszter és a Cornett az I. manuálon is megszólaltatható. A megszokottal ellentétben tehát a két mű az I. manuál és a pedál ebben az orgonában közös szélládára épült. A spirális orgona legfelső részében pozitív vagy felsőmű a Salicional 8′ sípjai mögött még további nyolc regiszter kapott helyet. A fúvó és az elektromos fúvómotor a játszószekrény mögött helyezkednek el.
A magas szintű szakmai felkészültséget tükröző, dekoratív orgonaszekrény kizárólag kőrisfából épült. A világosabb deszkákat sötétebb keretek veszik körül, felosztva így az orgonaszekrény részeit a talpazattól a csúcsig, egyúttal pedig hangsúlyozva az ég felé törő forma által keltett egyedi hatást (LÁBJ Ars organi).
A spirális orgona mechanikus billentyűtraktúrázattal és elektronikusan vezérelt regisztertraktúrázattal épült. A kivételes formából adódó speciális nehézségek sosem látott kihívások elé állították a szakembereket. A teljesen egyedi formával rendelkező hangszer még az egyébként egyszerűen előállítható szerkezeti elemek legyártását is megnehezítették.
A technikai újítások sokasága hosszas kísérletezéseket tett szükségessé. Az egyik legfontosabb ilyen újítás kétségkívül az íves szélláda, kónikus hangkancelnikkel, félköríves regisztercsúszkákkal és közel félköríves vinklisorral a billentyűtraktúrázatban.
A speyeri spirális orgona
Az orgona eredeti diszpozíció-tervét Gero Kaleschke, a pfalzi nemzeti egyház orgonaszakértője álmodta meg. A művek összetettségének köszönhetően a hangszeren többé-kevésbé az orgonazene valamennyi korszaka megjeleníthető. A spirális orgona erőteljes hangzását az alapregiszterek mellett a nyelvsípok és a mixtúrák sajátos csillogású hangszínekkel színesítik, a főmű és a felsőmű közötti fokozatos dinamikai átfedés pedig valamennyi regisztercsoportnak nagyszerű visszhanghatást kölcsönöz. A kényelmes játékot a megszokott játéksegítők mellett egy modern elektronikus setzer is segíti.
Peter Ohlert orgonaépítő mester saját elmondása szerint a kivitelezés során adódó szokatlan szakmai nehézségeinek leküzdésével nagyon sok elméleti tudással és gyakorlati tapasztalattal gyarapodott, mind az anyagtulajdonságokat, mind a megfelelő munkagépek kiválasztását illetően.
Felhasznált irodalom: Peter Maria Ohlert: Die Runde Orgel der protestantischen Christuskirche in Speyer (Ars Organi, 50. Jahrgang Heft 4.)
Paulus Marcell írása
Quelle: www.hzo.hu